Rendhagyó módon most egy szövegrészletet hoztam, amihez csak annyit tennék hozzá, hogy nézd meg, az életed mely területén félsz a továbblépéstől?
“Azt mondják, hogy mielőtt a tengerbe lépne, a folyó remeg a félelemtől…
visszatekint a csúcsokra és a hegyekre…
a hosszú és kanyargós utakra, amely dzsungeleken és városokon át haladt, és akkor meglátja az óceánt…
megretten, hogy oda belépve csak az örök eltűnés vár rá.
De nincs más út.
A folyó nem térhet vissza.
Senki nem mehet vissza.
Visszatérni lehetetlen.
Nincs más út, a folyó nem fordulhat vissza.
A folyónak el kell fogadnia ősi természetét és be kell lépnie az óceánba.
Csak is az óceánba lépve hígul a félelem…
mert a folyó csak akkor érti meg, hogy nem arról van szó,
hogy eltűnik és megsemmisül…
hanem arról,
hogy ő maga lesz az óceán…”
(Kahlil Gibran)
Irány a boldogság!